Morális a murál is

posted in: ECK2019, Hírek | 0

“A művészettel nagyon sok mindent meg lehet nyitni az emberekben” – vallják a Murál Morál tagjai, akik több mint tíz éve foglalkoznak közösségi falfestéssel.

A mural painting (közösségi falfestés) nem az egyetlen, de talán a leglátványosabb módszer az egyesület közösségfejlesztő eszköztárából. Ezt a komplex rendszert nicaraguai mintára dolgozták ki Magyarországon 2007-ben, s elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok közösségeivel foglalkoznak.

A közösségi művészet jól alkalmazhatóságát jelzi, hogy dolgoztak már börtönviselt fiatalokkal, felnőttkorú férfi csoporttal, vagy éppen bölcsődében, ahol gondozónőkkel festettek. A gyakorlati tevékenységen kívül nagy hangsúlyt kap az elmélet is, több módszertani publikáció kötődik a Murál Morálhoz. Aktív, pezsgő kapcsolatokkal rendelkeznek ír, cseh és spanyol csoportokkal, akikkel több programot is megvalósítanak közösen, s ez nagy szakmai fejlődési lehetőség a résztvevőknek.

Rengeteg tapasztalat gyűlt össze az egyesület tizenkét éve alatt, s ennek rendszerezésére, szélesebb közösséggel történő megosztására pályáztak az Erősödő Civil Közösségekhez. A támogatásból közösségi művészeti konferenciát valamint egy kapcsolódó jubileumi kiállítás is szerveztek.

“Az rendkívül sokszínű előadások után műhelyfoglalkozásokat szerveztünk, ahol a résztvevők kipróbálhatták a fórumszínházat, s a közösségi festést is”” – meséli Katona Krisztina, az egyesület vezetője. “A kapcsolódó kiállításon a tizenkét év alatt lezajlott projektek alatt született alkotásokat állítottuk ki, s az eseményt a régen velünk festő gyerekek nyitották meg zenével, énekkel, tánccal.”

A program gerince az a két háromnapos képzés, ahol vegyes művészeti workshopon vettek részt az érdeklődők. A tréningen vizuális művészeti, színházi, mozgással és hanggal kapcsolatos technikákat ismertek meg és sajátítottak el.

A képzés zárásaként minden csoport egy-egy akciót tervezett, ahol valamilyen közéleti, aktuális problémára reflektáltak. A pécsi képzésen a sétatéri fák tervezett kivágására, illetve egy nyilvános illemhely zárva tartására reagáltak a résztvevők. Ezt követően mindenki megtervezhette azt az akciót, amit majd a saját közösségében fog szervezni az elsajátított módszereket alkalmazva.

Tizennégy ötlet született így meg, ezeket a nyár folyamán valósítják meg például Tamásiban, Szigetváron vagy épp Kővágószőlősön.

Szerveznek falfestéseket, napközis táborban zajló akciókat, a program lezárásaként pedig az egyik résztvevő Szigetváron tart majd egy olyan alkalmat, ahol találkozhatnak és közösen alkothatnak a helyi gyerekek, fiatalok, felnőttek.

A kaposvári képzésen több művészeti ág is dominált, a résztvevők kreativitásukat kipróbálták akár a színekkel, formákkal való kísérletezés során, akár zenével, vagy épp mozgással. Nemcsak magukhoz kerültek közelebb és alkottak belső világukról, hanem szélesebb társadalmi problémákra is reflektáltak alkotásaikkal.

“A művészettel nagyon sok mindent meg lehet nyitni az emberekben, olyan tartalmakhoz is hozzá lehet férni, amit más eszközzel nem lehet elérni. Ez mind személyes, mind közösségi szinten nagy lehetőség arra, hogy az ember saját magához, a közösség tagjai egymáshoz kapcsolódjanak, és ezáltal a szélesebb társadalom számára megfogalmazzanak üzeneteket” – magyarázza Krisztina. Hozzátéve, hogy a közösségi művészet a hátrányos helyzetűek esetében különösen jó eszköz, mert sokszor a hagyományos, verbális és írott kommunikációs eszközöket nem tudják használni. A művészet pedig új felületeket, lehetőséget ad számukra az önkifejezésre és a reflektálásra.