Közösségépítés a kemence melegénél

A Baranya megyei Szalántához tartozó Németi lakosai kemence építésébe fogtak a nyáron. Az volt a céljuk, hogy a közösségi térre szervezett rendezvényekkel hozzák közelebb egymáshoz a településrész különféle korú és nemzetiségű lakóit.

“Szalánta község Németi településrésze alaposan megváltozott az elmúlt húsz évben” – jegyezte meg Dani Ágnes. “Sokan meghaltak vagy elköltöztek, átalakult a lakosság összetétele. Németi üresen álló házaiba az utóbbi évek során Pécsről kiköltöző, zömmel fiatal vagy középkorú kisgyerekes családok érkeztek. Számukra nehézséget jelent a helyiekkel való kapcsolatteremtés, a közösséghez tartozás megélése” – folytatta Ágnes, aki szerint programjaik nemcsak jó alkalmat biztosítanak a városból Szalántára kiköltöző fiatal családok bevonódására, de okot adnak az időseknek is, hogy legyen miért kimozdulni otthonról.

A község központjában elterülő zöldövezeti, fás-ligetes park szinte kínálkozott rendezvényhelyszínnek, közösségi térnek. Az önkormányzat támogatásával padokat és asztalokat, valamint sporteszközöket helyeztek ki.

Itt épült fel az Erősödő Civil Közösségek támogatásával és a helyi lakosok összefogásával a fedett közösségi kemence is. A résztvevők közt volt, aki fizikai munkával, más építőanyagokkal, szerszámokkal, vagy éppen frissítőkkel segítette a munkát. A kemencét augusztus 20-án kenyérsütéssel avatták fel. Az első felfűtést aztán az ősszel több szervezett program, spontán alakuló közösségi est követte. Az idősebbek szívesen osztották meg a fiatalokkal a kenyérdagasztás, rétesnyújtás praktikáit. A gyerekek örömét a sütések mellett kreatív foglalkozások, közösségi játékok, mesemondás biztosította.

Míg eddig a hasonló programokon a németiek egy viszonylag szűk, tizenöt-húsz fős csoportja vett részt, ez a szám most több alkalommal is a duplájára vagy triplájára emelkedett. A közösségépítő tevékenységek az önkormányzat támogatását is élvezik, ők térkövezéssel, tüzelővel, közmunkával segítenek be a projektbe.

“Rendkívüli volt a kemenceépítés során tapasztalt összefogás, közös problémamegoldás” – osztotta meg lelkesen az élményeit Jakab Csilla, a projekt koordinátora. “A folyamatra a kemenceavató tette fel a pontot. Németi apraja-nagyja, a babakocsistól és a karon ülőtől a nyolcvan éves nénikéig kilátogatott. Roskadoztak az asztalok, mindenhol vidám embereket lehetett látni, benépesült a közösségi tér. Felemelő nap volt. Olyan lakosokkal is megismerkedtünk, akikről szinte azt sem tudtuk, hogy mellettünk élnek.”

Bizonyos, hogy még a kemence is mosolygott magában.