A közösségi élet színtereivé teszik a malmokat

Közzétéve 2018. okt 4.

A közösségi élet színtereivé teszik a malmokat

A Malomkő Alapítvány a hagyományos népi kultúrát, a vidék kulturális örökségét ápolja, de közben a 21. század általános kihívásaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodva építi közösségét.

Évtizedekben mérve nem is olyan régen volt, hogy a Vízfő-forrásból eredő patakon tucatnyi malom működött Orfűtől Sásdig. Ezek közül már csak az orfűi őrzi egy letűnt kor emlékét, amikor a malmok még megkerülhetetlen terei voltak a közösségek életnek. A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy az ördöngös szerkezetekkel a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet, találkozópont volt, ahol mindenki megfordult bizonyos időközönként.

A Malomkő Alapítvány közössége negyed évszázada van jelen az orfűi malmok életében. Az alapítvány 2005-ben alakult, ekkor vette át a malmok bemutatásával, fejlesztésével és szakmai hátterének folyamatos bővítésével járó feladatokat, de ekkor sem pusztán az ipartörténeti érték megóvása, a malomiparhoz kapcsolódó mesterségek továbbadása volt az egyetlen céljuk. A mai napig nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a malmok közösségformáló szerepe újra működőképes legyen.

Az Orfűi Malommúzeumban nemcsak az ország egyetlen, még engedéllyel bíró vízimalom található, de itt került új helyére az egykori mekényesi szárazmalom, a közelmúltban pedig egy új papírmalom és egy fogadó épület is felépült.

Az alapítvány tagjai szerint általános társadalmi jelenség, hogy a tényleges közösségi élményt adó valós terek beszűkülésével nem kapnak kellő figyelmet a valós és hagyományos értékek, a potenciális közösségi terek pedig kihasználatlanul maradnak. Azonban nem pusztán nehezen mozgósíthatók az emberek, de általában nincsenek is tudatában a saját helyi értékeiknek.

„A malmok mindig is a társadalom szolgálatában álló intézmények voltak, ahol elsődleges feladatukon, az őrlésen túl természetes módon alakultak ki a közösségi élet különféle formái” – magyarázza Horváth Zsombor, aki hosszú évek óta jelen van az alapítvány életében, a oroszlánrészt vállal a kulturális programok és a közösségi élet szervezésében. „A pályázatban vállalt tevékenységekkel a malom közösségi tér funkcióját erősítjük tovább.”

Ehhez elsőként az kellett, hogy a mai kor elvárásainak megfelelően újra gondolják lehetőségeiket, hogy tegyék vonzóvá torzítás nélkül az őrzött értékeiket. Az Erősödő Civil Közösségekbe azért pályáztak, hogy elindítsanak olyan bázisnöveléssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos folyamatokat, melyek szükségesek az alapítvány stabil működéséhez. A szezonális működés és a szűk bevételi források miatt erős a szervezet anyagi kiszolgáltatottsága, ezért a hosszú távú cél az anyagi függetlenség megteremtésére.

Több kulturális, közösségi eseményt szerveztek, újra gondolták az alapítvány és a malmok kommunikációs kérdéseit, többnyelvű weboldalt, imázsfilmet készítettek és már aktívan jelen vannak a közösségi médiában is.

“Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a rendezvényeken olyan helyi szereplőket, szolgáltatókat és más érdeklődőket is sikerült bevonnunk, akik közül sokan még sosem jártak nálunk, nem volt valós információjuk a tevékenységeinkről” – meséli Horváth Zsombor. Ez azért fontos, mert egyik fő céljuk, hogy a helyi lakosságot nagyobb aktivitásra és részvételre buzdítsák, ahogy az is szempont, hogy az ide látogató fiatalok a hely értékeire épülő közösségi élmény részévé váljanak.